A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült lakossági kutatás szerint a magánnyugdíjpénztáraktól átlag feletti reálhozamot kapók 58%-a részben vagy teljes egészében megtakarítja azt. E csoport tagjai átlagosan közel 250 ezer forintot kapnak kézhez, amelyből átlagosan 195 ezer forintot kívánnak félretenni, jellemzően rövid távra. A cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése: a háztartásokhoz érkező reálhozam jelentős része lekötött betétbe, illetve a folyószámlákra kerül majd. A hosszabb távú befektetési lehetőségekkel jóval kevesebben kívánnak élni - például nyugdíjcélú befektetésekbe a reálhozam kifizetéseknek mindössze 17%-a fog visszavándorolni -, bőven van még tehát hová fejlődni az öngondoskodás terén.
A magánnyugdíjpénztári reálhozamok és tagdíj-kiegészítések jóváírásával a lakosság jelentős részéhez idén augusztus végéig egyszeri bevétel érkezik. Ennek kapcsán a Budapest Bank-csoport felmérést végzett az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő, átlagosnál nagyobb visszatérítést kézhez kapó volt nyugdíjpénztár-tagok körében azt vizsgálva, milyen célra kívánják felhasználni a háztartások az egyszeri összeget. A kutatás során kiemelt hangsúlyt kaptak a reálhozamot részben vagy egészben megtakarítani szándékozók céljai.
A reálhozam 17%-a kerül vissza nyugdíjcélú megtakarításokba
A kutatásban résztvevők 5%-a nyilatkozott úgy, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja, 87%-uk "kézhez kapja" (azaz bankszámlára vagy lakcímére kérte) a reálhozamot, 8%-uk pedig nem nyilatkozott erről az összegről. A felmérés szerint az átlag feletti reálhozamot visszakapók körében a kifizetések átlagos összege közel 230 ezer forint.
A teljes bázisra vetítve viszonylag kevesen vannak azok, akik ezzel az összeggel nyugdíjcélú megtakarításaikat kívánják gyarapítani: a megkérdezettek 3%-a Nyugdíj-előtakarékossági Számlájára, 14%-a pedig önkéntes nyugdíjpénztárába utalja (vagy utaltatta korábban) a reálhozamot.
Azok körében, akik részben vagy teljes egészében elköltik az összeget, a legfontosabb cél a hiteltörlesztés, ezt követi a tartós fogyasztási cikk beszerzése, a gyermekeik támogatása és a lakásfelújítás. A teljes mintára vetítve 18% azok aránya, akik a magánnyugdíjpénztártól kapott pénzt hiteltörlesztésre szánják.
A többség tartalékol
A kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban résztvevők nagyobb része (58%) részben vagy egészben félreteszi a reálhozamot. Ők átlagosan 250 ezer forint visszatérítéssel számolnak, amelyből közel 195 ezer forintot kívánnak félretenni.
A megtakarítók körében a cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése (56%) és mindössze a megkérdezettek 28%-a jelölte meg a tartalékolás céljaként a nyugdíjas évek anyagi biztonságát (a válaszadás során több cél is megjelölhető volt).
Még mindig csak rövid távra tervezünk
Az egyszeri bevételt többségében rövid távra tervezik félretenni: a megtakarítani szándékozók csupán negyede (25%) számol hosszú távú megtakarítással, 37%-uk egy éven belüli időszakra tervezi befektetni az összeget.
A reálhozamot félretenni szándékozók a megtakarítási lehetőségek közül első két helyen a folyószámlát (35%) és a lekötött betétet (43%) jelölték meg, mint szóba jövő megtakarítási formát (a válaszadás során több lehetőség is megjelölhető volt). A megkérdezettek csupán 5%-a nyilatkozott korábban arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kéri a visszatérítés összegét, ennek ellenére minden negyedik megkérdezett (25%), aki megtakarít az egyszeri reálhozamból, az önkéntes pénztári lehetőséget is számba vette.
A megkérdezettek 57%-a körében az első szempontok között szerepel a megtakarítások kapcsán, hogy az adóelőnnyel járjon, mégis az ilyen típusú, hosszabb távú befektetési formák - a Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) és a Nyugdíjelőtakarékossági Számla (NYESZ) - mindössze a válaszadók 4-6%-a számára merült fel alternatívaként.
"A kutatás eredményei azt jelzik számunkra, hogy még az átlagosnál magasabb megtakarítási hajlandósággal és képességgel rendelkezők sem feltétlenül ismerik az igényeikre legelőnyösebb választ adó befektetési lehetőségeket. Bőven van még mit fejlődni tehát ezen a téren. A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő továbbra is kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy felhívja az ügyfelek figyelmét az öngondoskodás fontosságára, különös tekintettel a rendszeres megtakarításokra, hiszen ki-ki ezzel biztosíthatja, hogy a nyugdíjba vonulás után vagy váratlan élethelyzetekben se kelljen feladni megszokott életszínvonalát. Célunk továbbra is az, hogy ügyfeleink egyéni életcéljainak, eltérő kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő, változatos megtakarítási lehetőségeket kínáljunk" - mondta el Pázmándi László, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettese.
A Budapest Bank a rövid és hosszú távú megtakarítások és befektetések terén egyaránt széleskörű szolgáltatási palettával áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezek a konstrukciók kitűnően kiegészíthetik egymást akár az adóoptimalizálás tekintetében, akár azért, mert az időhorizontjuk különböző. A banknál igénybe vehető TBSZ (betéti és értékpapír formában), NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, befektetési alapok és rendszeres megtakarítási program egyaránt.
A rendszeres (havi) megtakarítások a pénzintézetnél betéti és értékpapír formában is kezelhetők, a megtakarítási számlákra a folyószámlákról havonta átvezethető az ügyfél által igényelt összeg.
A Lépésről-lépésre nevű szolgáltatás azt teszi lehetővé, hogy a rendszeres megtakarításunk havonta automatikusan egy kiválasztott befektetési alapba kerüljön. A szolgáltatás rugalmas, hiszen a befektetés vagy megtakarítás időpontját, összegét és a befektetési alapot ki-ki igényei szerint, szabadon határozhatja meg.
(www.tozsdeforum.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése