Erről december közepén szavaz a Parlament, ezért a pontos szabályozást még mi sem ismerjük arra vonatkozóan, hogy milyen számítási módszert kell alkalmaznunk a reálhozam megállapítására (évenként vagy átlagosan stb) így jelenleg ügyfélszolgálatunk sem tudja kiszámolni, hogy az egyes tagok esetében pontosan mekkora összegről van szó. Kérjük, hogy ezzel kapcsolatban 2011 januárjában keressék ügyfélszolgálatunkat.
Van remény Önnek is? IGEN! Az egész Európára levédett rendszerünkkel egyszeri kezdőrészlettel, hosszútávú minőségi megtakarítása lesz. |
A 2010. január 1-jétől a jelenleg hatályban lévő jogszabályok szerint a Pénztárak Garanciaalapja a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét – amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét – a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti. Tehát a tagok pénze a pénztárakban az átmeneti időszakban is teljes biztonságban van: a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantálva van. A Pénztárak Garancia Alapjába minden magánnyugdíjpénztár köteles jogszabályban meghatározott mértékű tagdíjbefizetést teljesíteni, amiből az Alap az esetleges kifizetéseket teljesíteni tudja, így tehát a garancia mögött is tulajdonképpen a pénztárak állnak.
A nemzetgazdasági miniszter kijelentését az állami garancia eltörlésére nézve így nem tudjuk értelmezni.
Mi az a hozamgarantált tőke?
A hozamgarantált tőke a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseknek az infláció szorzatával növelt összege (azaz ez a garancia biztosítja a tag befizetései vásárlóértékének megőrzését). A hozamgaranciára való jogosultságot azonban elveszítheti a pénztártag, amennyiben a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett pénztárváltások ill. portfólióváltások között nem telt el legalább öt év.
Mekkorák a költségek?
A működési költségekre legfeljebb 4,5% százalékot lehet elvonni a tagdíjból, ez a törvényben meghatározott mérték. Ez azt jelenti, hogy 1000 forintból legfeljebb 45 forintot lehet költségek címén levonni.
Ezért az összegért az alábbi tevékenységeket végezzük:
· minden tag számláját egyénileg tartjuk nyilván (a tb nem)
· annak alakulásáról rendszeresen tájékoztatjuk a tagot levélben (a tb nem)
· személyes, telefonos és online ügyfélszolgálatot üzemeltetünk (a tb nem)
· megállapítjuk a szolgáltatás mértékét
· nyugdíjszolgáltatást nyújtunk (a tag elhalálozása esetén örökösének)
Mit jelent az, hogy pénztári vagyon örökölhető?
A pénztárban felgyűlt vagyonára minden pénztártag kedvezményezetteket jelölhet meg, akik halál esetén jogosultak lesznek az elhunyt pénztártag számláján felhalmozott vagyonra minden további feltétel vizsgálata nélkül. A kedvezményezettek adatait a pénztárnak kell bejelenteni. Kedvezményezett-jelölés hiányában a felhalmozott vagyont a tag örököse(i) kapják meg.
Hogyan lehet az örökséghez jutni?
A kijelölt kedvezményezettek vagy az örökösök eldönthetik, hogy a tag pénztári vagyonát egy összegben felveszik, a törvény szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatják a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájukra átvezettetik, vagy más pénztárnál vezetett egyéni számlájukra átutaltatják.
Kell-e adózni az örökség után?
A tag halála után örökölt pénztári vagyon illetékmentes, de készpénzben történő felvétele esetén adóköteles jövedelem.
Beléphetek-e még magánnyugdíjpénztárba?
A pénztárak továbbra is befogadják a belépni szándékozókat, de 2011. december 31-ig nem érkezik tagdíj magánpénztári számlájukra. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint önkéntesen taggá válhatnak azok, akik 30. életévüket még nem töltötték be, nem tagjai egy magánnyugdíjpénztárnak sem, és tb-köteles jogviszonyban állnak, illetve azok, akik első alkalommal létesítenek tb köteles jogviszonyt Magyarországon, életkortól függetlenül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése