Franciaországban a lakosság többsége nem bízza a véletlenre a jövőjét: megtakarítási számlán, betétben, értékpapírban, ingatlanban tartja felhalmozható vagyonát. A legnépszerűbb megtakarítási forma az életbiztosítás és az ingatlan: 2010-ben a háztartások 62 százaléka rendelkezett ingatlanvagyonnal és valamilyen életbiztosítással is. A nyugdíjasévekre való célirányos felkészülést segíti, hogy minden munkavállalónak lehetősége van egyéni megtakarítási nyugdíjszámlát is vezetni, amelyről nyugdíjba vonulása után kiegészítő nyugellátást kap. Viszonylag új jelenség: a fiatal munkavállalók a szüleik nemzedékénél korábban, már a harmincas éveik közepén megkezdik a felkészülést nyugdíjas időszakukra. Míg a franciák évi átlagos megtakarítása 2000 euró, a negyven alattiak 2400 eurót tesznek félre évente - informál Hilu Ansaf Anna, a Franciakoktel.hu szerkesztője.
Németországban a csaknem 82 milliós lakosságon belül a nyugdíjasok aránya jelenleg 20,5 százalék, ám 2030-ra már minden harmadik német nyugdíjas lesz. E vészhelyzetben az állam nyomatékosan inti polgárait: ha lehet, magánnyugdíj- és egészségbiztosítással, öngondoskodó befektetésekkel is biztosítsák a nyugodt öregséget, mert arra az állami nyugdíj egyre kevésbé lesz elegendő - tudjuk meg Heltai Andrástól, a Germania. hu szerkesztőjétől. A német bruttó átlagnyugdíj idén 1176 euró, ám az adók, illetékek levonása után ebből a nyugati tartományokban 1091, keleten 969 euró marad. Aki tud, magánbiztosítással, befektetéssel gondoskodik jövőjéről. Ezt az állam két programmal is támogatja: e megtakarítási-beruházási formáknál nincs adó és járulék, azokat csak akkor kell majd megfizetni, amikor a nyugdíjas igénybe veszi megtakarításait. Egyébként gyorsan növekszik a német "nyuggerek" száma, akik kiegészítő munkát vállalnak, hogy meg tudjanak élni. Tíz éve még négyszázezren dolgoztak így, idén már hatszázezren.
Oroszországban az állami nyugdíjrendszer mélyülő válsága jó ideje napirenden tartja az öngondoskodás eszméjét. De a gyakorlat egyelőre siralmas. A részvénybefektetéssel - idén az inflációt meghaladó - hozamot produkáló nem állami nyugdíjalapok iránt csekély a bizalom. Az emberek nem értik a működésüket, nem képesek a várható jövedelmeiket és kiadásaikat megbecsülni. Másfelől: általános a pénztelenség. A valamirevaló megtakarításhoz 25-30 éven keresztül kell a havi jövedelem 10 százalékát a nyugdíjalapba befizetni, ám az átlagos családi költségvetésből a kötelező kiadások után ilyen távoli célokra már nem telik. Így nem is foglalkoznak vele, rábízzák magukat az államra és a gyerekeikre. A biztosítótársaságok kínálata is a nagyon magas jövedelmű harmincasoknak szól, akiknek a körében csak most kezd józan divattá formálódni az időskorról való gondoskodás - tájékoztat Pogány Ira, az Oroszline.hu szerkesztője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése