Kapjon valamennyi uniós állampolgár éves
kimutatást arról, hogy mekkora bevételre számíthat nyugdíjas korában. Az Aviva
csoport által az EU illetékes bizottságának beterjesztett javaslat
alátámasztásaként készített egy tanulmányt, amely megvizsgálja, hogy a
személyre szabott átlátható tájékoztatás mennyiben tudná befolyásolni a
lakosság megtakarítási hajlandóságát.
A rendszeres, áttekinthető, és érthető
éves nyugdíj kimutatás arra ösztönözné az EU állampolgárait, hogy időben
átgondolják, miből fognak megélni nyugdíjas korukban,
és támogatná őket abban, hogy saját maguk is tegyenek az államtól várható
nyugdíjuk kiegészítése érdekében. Az Aviva csoport által az Európai Unió 27
országában végzett felmérésében megvizsgálta a nyugdíjcélú megtakarításokkal
kapcsolatos információk jelenlegi helyzetét és összeállított egy
javaslatcsomagot, amely tartalmazza a lehetséges megoldásokat, illetve azokat a
kihívásokat is, amelyekkel egy ilyen éves jelentés összeállításakor számolni
kell.
„Ha mindenki legalább évente egyszer szembesülne azzal, hogy nyugdíjasként milyen havi bevételre számíthat, az cselekvésre ösztönözné Európa lakosságát. Éppen ezért azt a javaslatot tettük az EU illetékes bizottságának, hogy segítse elő: valamennyi EU tagállamban készülhessen egy olyan felhasználóbarát éves kimutatás, amely tartalmazza az állami és a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítások összegét” – hangsúlyozta Igal Mayer, az Aviva európai vezérigazgatója.
Az Aviva által végzett kutatásból az is kiderül, hogy az egységes európai nyugdíjkimutatás összeállítása nem lesz egyszerű feladat, hiszen a kormányok és az üzleti szféra nyugdíjszolgáltatóinak az együttműködésén kívül uniós szintű koordinációt feltételez. Ez azzal az Európai Parlament által összeállított jelentéssel is egybecseng, amely megállapította, hogy a tagállamokban a különböző nyugdíjszolgáltatók által összeállított kimutatások nagyon különbözőek. Az EU jelenleg nem rendelkezik olyan egységes kritériumrendszerrel, definíciókkal és elemzésekkel, amelyek segítségével fel lehetne térképezni a különféle nyugdíjrendszereket és ezek megfelelőségét az unió állampolgárainak szükségleteivel.
„Az Aviva által évek óta elvégzett lakossági felmérésekből kiderül, hogy Magyarországon csakúgy, mint Európában a lakosság nehezen barátkozott meg a gondolattal, hogy saját megtakarításra is szüksége lesz a nyugdíjas éveiben ahhoz, hogy ne kelljen szembesülnie életszínvonala drasztikus visszaesésével” – hangsúlyozta Zolnay Judit az Aviva Életbiztosító vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: Magyarországon is voltak erre vonatkozó kezdeményezések korábban. Térségünkben,Lengyelországban működik ilyen rendszer, ahol az 1999. évi nyugdíjreform során vezették be az éves nyugdíj értesítőt, amelynek hatására jelentősen megnőtt a lakosság körében az öngondoskodás iránt érzett felelősség.
A lakosság, a politikai döntéshozók és a piaci szereplők is támogatnák az egységes nyugdíjértesítő létrehozását az egyes tagállamokban, derül ki az Aviva csoport felméréséből. Egyes tagállamokban már jelenleg is törvény szabályozza a rendszeres, személyre szabott tájékoztatást, így például Franciaországban az 50 év felettiek számára bevezették az online hozzáférést a várható nyugdíj jövedelmük áttekintéséhez. Ugyanitt 2012-től minden 45. életévét betöltő állampolgár tanácsadó segítségével gondolhatja majd végig, hogy milyen lehetőségei vannak nyugdíjjövedelme kiegészítésére.
„Ha mindenki legalább évente egyszer szembesülne azzal, hogy nyugdíjasként milyen havi bevételre számíthat, az cselekvésre ösztönözné Európa lakosságát. Éppen ezért azt a javaslatot tettük az EU illetékes bizottságának, hogy segítse elő: valamennyi EU tagállamban készülhessen egy olyan felhasználóbarát éves kimutatás, amely tartalmazza az állami és a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítások összegét” – hangsúlyozta Igal Mayer, az Aviva európai vezérigazgatója.
Az Aviva által végzett kutatásból az is kiderül, hogy az egységes európai nyugdíjkimutatás összeállítása nem lesz egyszerű feladat, hiszen a kormányok és az üzleti szféra nyugdíjszolgáltatóinak az együttműködésén kívül uniós szintű koordinációt feltételez. Ez azzal az Európai Parlament által összeállított jelentéssel is egybecseng, amely megállapította, hogy a tagállamokban a különböző nyugdíjszolgáltatók által összeállított kimutatások nagyon különbözőek. Az EU jelenleg nem rendelkezik olyan egységes kritériumrendszerrel, definíciókkal és elemzésekkel, amelyek segítségével fel lehetne térképezni a különféle nyugdíjrendszereket és ezek megfelelőségét az unió állampolgárainak szükségleteivel.
„Az Aviva által évek óta elvégzett lakossági felmérésekből kiderül, hogy Magyarországon csakúgy, mint Európában a lakosság nehezen barátkozott meg a gondolattal, hogy saját megtakarításra is szüksége lesz a nyugdíjas éveiben ahhoz, hogy ne kelljen szembesülnie életszínvonala drasztikus visszaesésével” – hangsúlyozta Zolnay Judit az Aviva Életbiztosító vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: Magyarországon is voltak erre vonatkozó kezdeményezések korábban. Térségünkben,Lengyelországban működik ilyen rendszer, ahol az 1999. évi nyugdíjreform során vezették be az éves nyugdíj értesítőt, amelynek hatására jelentősen megnőtt a lakosság körében az öngondoskodás iránt érzett felelősség.
A lakosság, a politikai döntéshozók és a piaci szereplők is támogatnák az egységes nyugdíjértesítő létrehozását az egyes tagállamokban, derül ki az Aviva csoport felméréséből. Egyes tagállamokban már jelenleg is törvény szabályozza a rendszeres, személyre szabott tájékoztatást, így például Franciaországban az 50 év felettiek számára bevezették az online hozzáférést a várható nyugdíj jövedelmük áttekintéséhez. Ugyanitt 2012-től minden 45. életévét betöltő állampolgár tanácsadó segítségével gondolhatja majd végig, hogy milyen lehetőségei vannak nyugdíjjövedelme kiegészítésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése