Nullaösszegű játék - A nyugdíjkassza deficitje

Úgy tudni: a Fidesz darabolná a nyugdíjat, és egységes alapnyugdíjat, valamint csökkentett munkanyugdíjat vezetne be. Egyes szakértők szerint az ötlet jelenlegi formájában megvalósíthatatlan, politikailag pedig képtelenség. A párt szakpolitikusa viszont azt állítja: nem lesznek forradalmiak a változások. LAMPÉ ÁGNES írása.
Íme, a tervezet: az alapnyugdíj – az eredeti szándék szerint – a kisnyugdíjasok „éhenhalását” hivatott megakadályozni. A nagyjából húszezer forintot az kapná, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, vagyis két évtizedig hivatalosan bejelentett állása volt. Azok viszont, akik mondjuk minimálbéres foglalkoztatásban nem tudnak ennyi időt lepapírozni, akár alapnyugdíj nélkül is maradhatnak. Máris többen kifogásolják a szándékot: az alapnyugdíjat nem az adóbevételekből, hanem a járulékokból fedeznék.
A másik pillér épp a járulékbefizetések alapján számolt munkanyugdíj, amelyet hozzáadnának a fix összegű alapnyugdíjhoz. Bevezetésével csökkenne a munkanyugdíj, a béreket viszont ugyanolyan járulékkulcsokkal terhelhetnék.
– A terv ebben a formában rendkívül homályos. A kulcsmondat az, hogy a harmincnégy százalékos nyugdíjjárulékból hét százalék szolgálná az alapnyugdíjat. Ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy ha 2012-ben vagy 2013-ban bevezetnék, az nemcsak az új nyugdíjasokra, hanem mindenkire érvényes lenne – mondja Simonovits András nyugdíjszakértő. – Ha a harmincnégy százalék eddig arányosan oszlott el, ennek ötödét most elveszik és egyenletesen terítik, a rendszer így alapvetően megváltozik: a kisnyugdíjasok pénzét jelentősen növeli, a nagyobb nyugdíjat szerzőkét viszont csökkenti. Ez egyik hónapról a másikra megvalósíthatatlan, politikailag is képtelenség.
Simonovits úgy véli, az elképzelés annak a nagy koncepcióváltásnak egy új fejezete, amely a magánnyugdíjpénztárak „államosításával” kezdődött.

– Ami viszont közvetlenül nem érintett senkit. De a most tervezett változás esetén egy kétszázezres nyugdíj száznyolcvanezerre csökkenne, egy ötvenezres pedig megnőne hatvanezerre. Mindez egyik napról a másikra. Ön ezt el tudja képzelni?
– Só sincs forradalmi változásokról, a jelenlegi rendszer döntő része ugyanolyan marad, mint volt – kontráz Iván László professzor, a Fidesz nyugdíjpolitikusa, a parlament nyugdíjalbizottságának elnöke. – Az alapnyugdíj bevezetéséről pedig még szó sem volt, kérem szépen, döntés nem született. Most a tervezet részleteinek kimunkálása zajlik. Egyelőre csupán előzetes megbeszélések voltak, nyugdíjügyben a háromnapos frakcióülésen is csak néhány említés történt. Az elképzelésnek jó néhány szakmai és politikai megbeszélésen kell még átfutnia, és majd a parlament őszi ülésszakán tárgyalják. Ahogyan az Országgyűlés megszavazza, és a kormány deklarálja, az lesz az irányadó.

– Egy kabinet nem titkolózhat a választói előtt – véli Simonovits. – Az, hogy a hír megjelenése vagy inkább kiszivárogtatása után a kormány részéről meg sem mukkannak, nagyon nincs rendjén. Az is lehet, hogy kísérleti léggömböt eresztettek fel, vagy a tervezet belső ellenzéke akarta lejáratni a tervet. Azt ugyanis, hogy egyik hónapról a másikra teljesen átszabják a kabátot, nem tudom elképzelni. A fő kérdés az, hogy a nyilvánosság számára mikor mondják el, miként képzelik el az átmenetet.
Iván László szerint viszont, mivel a részletek még nem véglegesek, nincs miről beszélni. És nem is kéne.

– Hisz az egyeztetések időszakában nem kompetens helyekről is olyan nyilatkozatok és bejelentések hangzanak el, amelyek biztos támpontok helyett zavart, bizalmatlanságot és bizonytalanságot keltenek. És már ne haragudjon, de miért mérvadó Simonovits András véleménye? Sem a kormányzásban, sem a jelenlegi rendszeren belüli parlamenti munkában nem vesz részt. Előzőleg is olyan vonalat képviselt, amely távol áll a mi elképzeléseinktől. A korábbi szoclib kormány akkori betongondolkodása áll szemben a mi törekvéseinkkel. Ha bárki részéről lesz olyan javaslat, amely építő jellegű, és nem destruktív, azt természetesen meghallgatjuk, és ha hasznos, beépítjük a konstrukcióba.

Kovalovszky Dániel felvétele

Simonovits azzal érvel, hogy társadalmi párbeszédre feltétlenül szükség lenne. Javaslata pedig akad bőven.

– Ha fokozatosan lépnének, a nyugdíjjárulékból először egy százalék szolgálná az alapnyugdíjat, majd kettő, és így tovább, hét év alatt kialakulna a rendszer, és a feszültségek is jóval kisebbek lennének. Ha a huszonnyolcezer-ötszáz forintos minimálnyugdíjat néhány száz, sőt inkább néhány ezer forinttal emelnék, az is sokat segítene. Az éhenhalás ellen pedig a csaknem harmincezer forintot a nyugdíjas most is megkapja, igaz, reálértékét az elmúlt három kormány egyike sem tartotta, az infláció egyre csökkentette vásárlóerejét – magyarázza Simonovits. – Persze egy fokozatos bevezetést könnyebb visszafordítani. Egy új kabinet majd 2014-ben éppúgy beszánthatja az akkor a nyugdíjasok három százalékára vonatkozó alapnyugdíjat, ahogy a jelenlegi kormány két hónap alatt megtette ezt a tizenhárom éves magánnyugdíjpénztárakkal. Hogyan bízhatunk meg ebben a kormányban? Még ha a világ legjobb nyugdíjrendszerét vezetnék is be, ha titkolóznak, és meglepetésszerűen erőltetnek ránk valamit, hogy higgyünk nekik?
Simonovits emlékeztet: a második Gyurcsány-kormány megvalósított egy nyugdíjkorrekciót, négy év alatt százmilliárd forintot tett a kasszába, ami a nagy- és a kisnyugdíjasokat ugyanúgy érintette. A kedvezőtlen megállapítású nyugdíjakat három százalékkal növelte anélkül, hogy bárkitől elvett volna.
– Az viszont, amit most ez a kormány tervez, nullaösszegű játék. Van, akitől elvesz, míg másnak ugyanannyit ad.
Simonovits hozzáteszi: a munkanyugdíj ráadásul a most megszüntetett magánnyugdíjrendszer logikáját követné, méghozzá szigorúan.
– A Fidesz a 2011-es nyugdíjtörvénybe azt is beletette, hogy egy nő akár ötvennégy éves korban is nyugdíjba mehet, ha megvan a negyvenéves jogviszonya. Ez teljesen ellentmond a most bevezetni szánt rendszernek.
Iván László egyelőre nem kívánta kommentálni a felvetéseket és a tervezet részleteire vonatkozó kérdéseket, mondván, az még nem kimunkált, ráadásul a parlament elé sem került. Annyit árult csak el, a változás kizárólag az előrehozott, korkedvezményes és rokkantnyugdíjakat érinti majd.
– A korhatár alatti és feletti kérdéseket ugyanis külön kell kezelni. A kormány és a parlament együttes célja, hogy a lehető legtöbb rokkantnyugdíjasnak biztosítsa a munkához jutás lehetőségét, és hogy a nyugdíjkorhatár legyen a vezérlő szempont, amelynek mértékét – megjegyzem – még a szocialista–SZDSZ-kormány határozta meg hatvanöt évben, jelenleg hatvankét és fél év. A korhatár alatti nyugdíjak megszűnnek, és más néven jelennek majd meg. Az pedig tarthatatlan, hogy a nyugdíjkaszsza deficitjét folyton a költségvetésből kelljen kipótolni.
Külföldön számos példát találni az alapnyugdíj-munkanyugdíj rendszerre. Hollandiában aki tizenöt éves korától kezdve ötven éven át az országban él, csinos alapnyugdíjat kap, függetlenül minden más szemponttól. Még attól is, hogy mennyi ideig dolgozott.
– Ha feleannyit élt ott, a többit máshol, arányosan kisebb nyugdíjat kap, és a másik ország nyugdíjából kárpótolja magát – magyarázza Simonovits. – Nagy-Britanniában pedig nyugdíjjárulékot kell fizetni. Az alapnyugdíj összege nem a befizetett járuléktól függ. Ha a titkárnőm harmadannyit keres, mint én, de velem együtt kezdett dolgozni, és velem együtt fejezi be, fillérre annyi lesz az alapnyugdíja, mint nekem. A magyar elképzelés szerint viszont tizenkilenc év tizenegy hónap után semmi nem jár. Húsz év felett viszont ugyanannyi alapnyugdíjat kap az, aki két évtizedet dolgozott, mint az, aki negyvenet. Ez így nem járja.
Meglátjuk.