Japán bedobhatja az atombombát

Japánról leggyakrabban azt a kérdést szokták feltenni, hogy lehet ilyen erős a jen, amikor az országban immár 20 éve folyamatosan tart a recesszió. A válasz viszonylag egyszerű, és akár intuitíve könnyen belátható, hiszen közgazdász szemszögből tökéletesen logikus. A fizetőeszköz a deflációból és a megtakarítások hatalmas többletéből merít erőt.

Japán a világ legnagyobb hitelezője, ahogy azt a McKinsey "Mapping the World" címen közzétett legfrissebb jelentése is szemlélteti. Valójában a külföldre kiáramló pénz "láthatatlan" jövedelmek formájában, mint "nettó külföldi bevétel" megjelenik a folyó fizetési mérlegben. Japán 3 trillió dollárt helyezett el eszközökben, többet, mint Kína. Az elmúlt két évtizedben a Nyugatot Japán finanszírozta, és bár az utóbbi időben Kína besegített, mégis Japán maradt a "nagyfőnök", ami a piacon jelenleg uralkodó politikai és gazdasági "értelmezést" tekintve ironikusnak tűnik – írja Steen Jakobsen.
Tokió polgármestere az újságok címlapjára került, amikor a miniszterelnökségért ringbe szállva azt találta mondani, hogy Japán végső soron mindig is bedobhatja az atombombát. Az atombombát? - kérdezték tőle megrökönyödötten. Igen, hangzott a válasz, több trillió értékű amerikai államkötvényt.

A japán gazdaság továbbra is a világ egyik legkevésbé kutatott és leginkább félreértett gazdasága.

Japán sokak meglátása szerint "szegény", de hihetetlen megtakarításai és közösségi szelleme talán a világ egyik legerősebb nemzetévé emelik, amely a leginkább fel van vértezve arra, hogy a következő évtizedben reánk váró gazdasági erőpróbáknak fittyet hányjon. Ebből nyilván az következik, hogy Európa számára a Japán támogatását élvező megoldás jóval hitelesebb, mint az azt nélkülöző.

„Nekem személy szerint az a véleményem, hogy a jen továbbra is erős marad, a japán részvénypiac pedig az elkövetkező 10 évben a világ 5 vezető piaca közé fog tartozni (Európához képest). A hiteltorta mérete a tőkeáttétel szűkülése miatt csökken, így azok maradnak talpon, akiknek több megtakarítása van” – vélekedett Steen Jakobsen Megérjük, hogy a dollár/jen árfolyama 65,00 lesz, a Nikkei pedig 2 az 1-hez lepipálja Európát – tette hozzá.